Segíthet-e a kötelező mediálás a válófélben lévő családokon? Mi indokolta a családjogi törvény módosítását?
“A szülői felügyelet gyakorlásának elvei és főként problémái világszerte jelentős változáson mentek keresztül. 
Ez az a terület, amellyel kapcsolatban Magyarországon is – a bírósági és a gyámhatósági gyakorlat tapasztalatai szerint – alapvető gondok jelentkeznek: a szülők (főként különélő szülők) közötti, véget nem érő jogi viták, végrehajtatlan és végrehajthatatlan hatósági határozatok, ismételten fellángoló személyi összetűzések teszik tönkre sok gyermek életét, azokét, akiket – mint koruknál, helyzetüknél fogva „gyengébb feleket” – a jogszabálynak és a joggyakorlatnak védenie kell. 
Természetesen a kedvezőtlen jelenségek nem oldhatók meg pusztán jogi eszközökkel, a megfelelő szabályozás azonban olyan medret adhat a problémák rendezésének, amely, ha a folyó „tisztaságát” nem is, annak irányát, „sodorvonalát” befolyásolni képes. Ezért mind a Szakértői Javaslat, mind az új Ptk. a szülői felügyeletre vonatkozó Címben terjedelmileg és tartalmilag is lényeges változásokat hoz. A szülők felelősségét helyezi a középpontba, elsődleges szerepet szán a szülők megállapodásának, erősíteni kívánja a közös szülői felügyeletet. Abban az esetben, ha a bíróságnak kell döntenie a szülői felügyelet gyakorlásáról, a szülők egymás közti viszonyában elhagyja a „gyermekelhelyezés” kifejezést, és azt arra az esetre tartja fenn, ha a gyermek harmadik személyhez vagy a nevelkedését biztosító intézetbe kerül; a szülők között a szülői
felügyeleti jogok rendezéséről szól, sokkal rugalmasabb kereteket biztosítva a gyermekkel kapcsolatos feladatok megosztásának. Külön pontban rögzíti a különélő szülő jogait és kötelezettségeit, ehhez illesztve a kapcsolattartás szabályait. A szülők együttműködésének biztosítása érdekében, mind a bíróság, mind a gyámhatóság részére lehetővé teszi, hogy – ha a megegyezésre a legkisebb esélyt látják – a feleket mediációs eljárásban való részvételre kötelezzék.[13] Ma már azt nem is kell külön hangsúlyozni, hogy – a hatályos törvénnyel egyezően – semmiféle különbség nincs a felügyeleti jogok és kötelezettségek tekintetében attól függően, hogy a szülők házastársak, élettársak (voltak), vagy közöttük még ilyen kapcsolat sem áll(t) fenn.”
Kőrös András: A családjog jövője
http://ptk2013.hu/szakcikkek/koros-andras-a-csaladjog-jovoje-ii-resz-csj-20134-1-8-o/2807#_ftn13
